Ha valaki azt állítaná, hogy egy falusi kocsma a piálás színtere, hogy az alkoholizmus melegágy, hát itt szeretném első kézből kontrázni. Tegnap este Gila Tóni barátom - az esti poharazgató-beszélgetés közben - felvetette az ukrán nyugdíjasok ügyét. Utána néztem a dolognak. Jelentem a hajam hullik a történettől.
Sokan
el sem hitték azt, amikor a Pest megyei hírhatár online portál elsőként írt
arról, hogy import nyugdíjasok viszik a magyar TB
kasszát. Azt a tényt, hogy ukrán időskorúak jönnek naponta százával
a magyar nyugdíjakért. Ha már viszont ideruccantak, akkor a hasznost a
kellemessel is összekötik, és egyúttal elintézik, hogy az ingyenes magyar
egészségügyi ellátást is igénybe vegyék, mert „megérdemlik”, vagy, mert
„nekik az jár”?
Gazdag
ország a miénk! Hogyan és mire költi kormányunk a rokkantaktól elvett
összeget a lehetséges szavazatok fejében? Rövid áttekintés a határ
menti osztogatásról: Egy, az országhatártól nem túl messze élő lakos,
valamint egy másik, aki az egyik közeli település önkormányzatának dolgozója,
és még egy környékbeli ápolónő is szem és fültanúi az ott zajló történéseknek.
Ők mind ugyanazt állítják - ukránok jönnek a magyar nyugdíjért,
kihasználva a jogszabály nyújtotta lehetőséget.
Kételyre
adnak okot a papírok, amiket hoznak, első látásra egyenesen hamisítványoknak
tűnnek – mondja az önkormányzatnál dolgozó illető -, mert 80 százalékban olyan
magas keresetről hoznak igazolást, ami nehezen hihető. Van, akinek havi 160
ezer Ft/fő/hó nyugdíjat számol ki, és fizet meg a magyar állam. A másik
furcsaság hogy szinte minden ukrán korábban vezető beosztásban dolgozott. Az
ügyintézőknek nincs jogosultságuk vizsgálni a papírok hitelességét. A
másik nyilatkozó ápolónőként a kisvárdai kórház sürgősségi osztályán dolgozott
30 éven át. Állítja, hogy Ukrajnából naponta százan, olykor több százan is
jönnek a magyar állampolgárságért, az idősek egyúttal a magyar nyugdíjat is
igénylik. A határ mentén élők elmondása szerint: “ Itt csak jönnek és
jönnek az ukránok de már a kismamák is, az ingyen orvosi kezelésekre. De,
nem csak a magyar-ukrán, hanem az orosz-ukrán kismamák is!
És
bizony való igaz, mind a 45,6 millió (!) ukrán lakosnak jár az ingyen
magyar egészségügyi ellátás a mai napig érvényben lévő 1962. 12. 20-án
aláírt magyar-szovjet államközi szociális szerződés alapján. Végül is gazdag
ország a miénk!
Ez
a téma a határ menti településeken már régóta közszájon forog. Miért is ne
kérnék a jó magyar nyugdíjat, ha ez a határon túliknak garantáltan jár?
Ráadásul az itteni nyugdíj három-négyszer annyi, mint az ukránoké. Az
ukrán nyugdíjminimum átszámítva megközelítőleg 21 ezer forint, átlagnyugdíjuk
pedig 32 ezer forint, ellenben nálunk az öregségi nyugdíjátlag 95 ezer forint
havonta. Az ukrán-magyar nyugdíjas, ha itt igényli, akár háromszor akkora magyar
nyugdíjat vihet innen haza, mint amennyit hazájában kapna. Na ezért van ez a
nagy határ menti jövés-menés!
Ukrajnában
egy népes család vígan megél a magyar 95 ezer forint átlagnyugdíjból. Jó ha
tudjuk, ott az átlagkereset a hazainak csupán a fele, 45 ezer forint. (Megjegyzés:
Ukrajnában jelenleg 15 millió nyugdíjas él). A tanúk arról is beszámoltak,
hogy a határon túl akadozik a nyugdíjkifizetés, ez is ösztönzőleg hat a magyar
nyugdíj választására.
Idén
nyáron Soltész Miklós tárgyalt az Ukrán Nyugdíjalap
Igazgatóságának Elnökével, Boris Zaichukkal az 1962.
12. 20-án aláírt, még a mai napig érvényben lévő magyar-szovjet szociális és
biztonságpolitikai szerződésben foglaltakról. Ígéret volt a kormányunk részéről
a kárpátaljai magyaroknak nyújtandó egyszerűsített és felgyorsított ügyintézés,
melyet kiemelkedő jelentőségűnek tartottak. Októberben még magyar-ukrán
nyugdíjtanácsadó napot is rendezett a NYUFIG az ukránoknak, hogy hogyan
igényelhetik minél gördülékenyebben a magyar állam által garantált nyugdíjak
kifizetését.
És
ezzel még koránt sincs vége az osztogatásnak! Rengeteg ingyenes juttatást adunk
az ukránoknak, mindenféle szociális ellátásokat, úgy mint ingyenes egészségügyi
ellátás, kedvezményes árú gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök. A Horváth
Ágnes nevével fémjelzett miniszteri rendelet értelmében a határon túli magyarok
számára többek között a daganatos betegségek diagnosztikáját, az idegsebészeti,
szemészeti, fülészeti és gégészeti műtéti beavatkozásokat támogatja az állam.
Mindemellett a nem megfelelően ellátott csonttörést követő korrekciós műtéteket
és például pacemaker beültetését is fizeti a hazai biztosító. Nem beszélve a
kultúra és oktatás területéről, ahová sok milliárdot fizetünk.
Az
osztogatás azért is félelmetes, mert hazánkban a munkaképes lakossághoz
viszonyított foglalkoztatás mindössze 56 százalék körül van, ráadásul nagyrészt
a minimálbér utáni járulékok megfizetésével, így látható milyen különösen nehéz
a magyar átlagnyugdíjakat is kitermelni. Félelmetes az a tény, hogy az
anyaországi nyugdíjasok száma a nyugdíjszakértők becslései szerint 15 éven
belül megduplázódik. Kormányunk folyton azzal riogatja a lakosságot, hogy
nyugdíjreformot kell végrehajtani. Ezzel az indokkal szüntette be a korhatár
alatti nyugdíjba vonulások lehetőségét is.
A
kormány nagyívű jogalkotásának köszönhetően a legnagyobb veszteséget a
legkiszolgáltatottabb és súlyos beteg, korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok
szenvedték el. Hiszen tőlük arra való hivatkozással vették el a nyugdíjaikat,
hogy miattuk forráshiányos és fenntarthatatlan a nyugdíjkassza. Az ő 330
milliárd forint rokkantsági nyugdíjukból 2013. 12. 31-ig a Széll Kálmán tervben
217 milliárd forintot akar megspórolni a kormány.
Hogy
ez megvalósulhasson, az ellátórendszerből válogatás nélkül dobálják ki a súlyos
betegeket, akiknek kb. 30 százaléka egyetlen fillér ellátás nélkül marad. A
többiek sem járnak sokkal jobban. Az ellátórendszerben maradók, csak fix
összegű 25-47 ezer Ft/fő/hó összeget kapnak juttatásként, többségük átlag 30
évnyi munka és járulékfizetés után. Elképesztő, hogy a kormány a 2012. 01.
01-től hatályos 2011. évi CXCI. törvénnyel visszahatóan vette el a rokkant évek
időtartamának nyugdíj jogfolytonossági idejét, így aki rég megrokkant már, az
még öregségi nyugdíjjogosult sem lehet. Élethossziglan csupán a segélyes pénzt
fogja kapni a betegek egy része.
Kormányunk
miért részesít előnyben egy 50 éve megkötött szociális államközi szerződést
azzal a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségével – CCCP -, mely már nem
is létezik?
A
következő 15 éven belül Ukrajnában a szakértők szerint 30 millió nyugdíjas
lesz. Ha csak ezek töredéke igényel magyar nyugdíjat, már az is az
katasztrofális lesz hazánk számára! Miközben innen úgy menekülnek a fiatal
járulékfizetők, mint az utasok az égő trolibuszból. Ki fog itt ennyi nyugdíjast
eltartani majd? Vagy a kiirtásuk a cél? Ez több mint félelmetes!
A
fiatal járulékfizetőket talán nem kellene megkérdezni, hogy el akarják-e
tartani az ukrán importnyugdíjasokat is a saját családjukon kívül? Velük tol ki
igazán a kormány, hiszen nekik el kell tartani egyrészt önmagukat, a
gyermekeiket, az Alaptörvény szerint az idős beteg rokkant szüleiket, és még az
ukránokat is! Ne csodálkozzon senki sem, ha itt ezek után elenyésző számú
járulékfizető marad, és csupán az az egyetlen út, ami hazánkból kifelé vezet!
Az
ukrán határ mellől kaptuk az alábbi olvasói levelet, amely a legutóbb megjelent
két írásunkhoz kapcsolódik, melyekben az „import” ukrán nyugdíjasoknak adott
juttatásokra hívtuk fel olvasóink figyelmét.
Ennek
az olvasói levélnek a közlését nem csak azért tartjuk fontosnak, mert a
Hírhatár mások észrevételének is helyt kíván adni, hanem azért is, mert a
levélben megfogalmazott állítások sok esetben összecsengenek azok véleményével,
akik a legutóbbi, “Import nyugdíjasok… már Amerikában is hír-ben leírtakat
fenntartással fogadták. Sajnos olyan olvasónk is akadt, aki egyenesen
rémhír-keltéssel vádolta meg szerkesztőségünket.
Épp
ezért két olyan szakértőt is felkértünk a levélben foglaltak megválaszolására –
Demeter Éva ismert társadalombiztosítási szakembert, valamint Korózs Lajos
szociológust -, akik érvekkel, tényekkel, dokumentumokkal is alá tudják
támasztani azt, hogy a levélben foglaltakkal ellentétben pontosan mi is zajlik
itt honosítás kapcsán a magyar adófizetők pénzével.
Forrás: www.pestmegyei-hirhatar.hu