Csongrád megyében csak minden második ember dolgozik

Csongrád megyében a felnőtt korú, munkaképes lakosságnak alig több mint fele dolgozik - írja a szeged.hu

A 420 ezer fős teljes megyei népességből mintegy 175 ezer fő tartozik a gazdaságilag aktívak körébe, közülük is csak minden második dolgozik. Az év elején pedig az alkalmazottak több mint hattizedét foglalkoztató versenyszférában további 2 %-al csökkent a foglalkoztatottak száma.

A KSH munkaerő-felmérése alapján 2012. első negyedévében a megye 15-74 éves népességének közel 54 %-a, mintegy 175 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak körébe. Közülük 157 ezren foglalkoztatottként, valamivel több mint 18 ezren pedig munkanélküliként voltak jelen a munkaerőpiacon. Előbbiek száma valamelyest csökkent, utóbbiaké viszont 3 %-kal nőtt. E változásokat tükrözve a foglalkoztatási arány 48,2 %-ra mérséklődött, míg a munkanélküliségi ráta 10,5 %-ra emelkedett. A megye munkaerő-piaci pozíciója ennek ellenére továbbra is a legkedvezőbb a régióban.

Az idei esztendő első három hónapjában a Csongrád megyei székhelyű legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél átlagosan mintegy 90 ezren álltak alkalmazásban, nagyságrendileg ugyanannyian, mint az előző év azonos időszakában. Az alkalmazottak több mint hattizedét foglalkoztató versenyszférát nem egészen 2 %-os csökkenés, a költségvetési szerveket 1 % alatti növekedés jellemezte.

A gazdasági ágak többségében nem következett be jelentős létszámelmozdulás, egyedül az információ, kommunikáció területén könyvelhettek el 37 %-ot meghaladó növekedést, míg legnagyobb mértékben, több mint 20 %-kal a vendéglátásban dolgozók száma csökkent. Az alkalmazottak legnagyobb hányadát foglalkoztató iparban mintegy 2 %-os csökkenést regisztráltak.

Mit kezdjen az életével, akit nem vettek fel?

Munka, tanulás, vagy semmittevés ?

Fiatalon a legegyszerűbb munkából is lehet profitálni...

Több mint 110 ezren jelentkeztek idén a felsőoktatásba, közülük körülbelül 80 ezer felvételiző jutott be főiskolára vagy egyetemre. Bár augusztusban ők még kapnak egy esélyt a pótfelvételire, ha az se jön össze, el kell gondolkozniuk a folytatáson.

Munka, tanulás, vagy semmittevés – ezek közül választhatnak azok, akiket idén nem vettek fel egyetemre, főiskolára. Szakértők szerint az OKJ-s képzésnek akkor van értelme, ha az hasznos tudást ad, állás szempontjából pedig szinte lényegtelen, mit választ az ember, az a fontos, hogy legyen tapasztalata, fiatalon a legegyszerűbb munkából is lehet profitálni.

A fiatalok családjának anyagi háttérétől függ, hogy mivel töltik a következő felvételi próbálkozásig tartó egy évet. Akik megtehetik, azok inkább tanulnak, pótórákat vesznek, nyelvet tanulnak. Sokan viszont, akiket a szülők nem tudnak eltartani, kénytelenek munkát vállalni: kihordónak, sofőrnek, ügyintézőnek mennek el. Közülük sokan aztán bele is ragadnak ebbe az életformába, és nem csinálnak „klasszikus” karriert, vagyis feladják a továbbtanulás lehetőségét.

Akik nem akarnak dolgozni, hogy érdemes belevágni egy OKJ-s képzésbe, az első ilyen szakma ugyanis ingyen van. „Ez időnyerésnek is jó”.

Forrás hvg.hu