A mosópor, a mobiltelefon, a parfüm és az élelmiszer sem
mindig az, aminek látszik; hamisított és veszélyes termékek Magyarországon.
Hogyan ismerhetjük fel őket?
Az Európai Bizottság által közzétett éves jelentés szerint a
hamisításban Kína a fő forrás, a termékek 73 százaléka volt kínai eredetű. Törökországból
hamis élelmiszerből, Panamából alkoholtartalmú italból, Thaiföldről
üdítőitalból, Hong Kongból pedig hamis márkajelű mobilból érkezett a legtöbb az
Európai Unióba.
Fülöp Zsuzsa, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH)
szóvivője elsősorban a mosószerekre hívta fel a figyelmet, amelyeknél gyakran konyhasó
található. Ezeknek egyrészt nincs tisztítóhatásuk, másrészt tönkreteszik a
mosógépet és a ruhát is. A hamis termékről leginkább a vásárlás helyszíne és az
ára árulkodhat.
Az ÁNTSZ és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzései
alapján elsősorban az olcsó farmerre vagy pamutruhákra igaz, hogy sokszor
lelnek bennük olyan festékanyagot, amely bőrirritációt okoz, de hosszútávon
akár a hormonrendszerre is rossz hatással lehet.
Amíg a hazai fogyasztók a ruházati termékek tekintetében
körültekintőbben vásárolnak, addig a mosó- és tisztítószereknél kevésbé
tudatosak. A műszaki cikkeknél a fiatalabb vásárlók akár a hamis termékek
megvételére is nyitottabbak
Felmérések alapján a fogyasztók harmada azt mondja, hogy
vásárolna hamis terméket, a ruházati áruknál ez a fogyasztók felét jelenti. A
hamisítás már iparágnak számít, kezdetben csak a luxustermékeket érintette, ma
azonban már teljes a paletta, és megállíthatatlanul nő a hétköznapi termékek
másolása.
A vásárlás előtt a fogyasztó mindenképp győződjön meg arról,
hogy bontatlan-e a csomagolás, a ruhaneműnél pedig vizsgálja át a címkét.
Érdemes a nagyobb cégek weboldalait is böngészni, ahol értékes tájékoztatáshoz juthatnak
a fogyasztók.
Forrás: Kossuth Rádió/Napközben