A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bank. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bank. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. november 16., péntek

A legproblémásabb bankok –3. rész

A most következő cikksorozat nem tükrözi a v7magazin szerkesztőségének álláspontját. De elfogadjuk a szerző vitaindító szándékát, arról nem is beszélve, hogy a téma elevenbe vág, tehát közérdekű. A szöveget változtatás nélkül adjuk közre.

„A bankok tevékenységéről, és működéséről indított sorozatunk bevezető része után, tegnapelőtt a visszavont engedélyekkel rendelkező intézetek névsorával folytattuk, tegnap pedig azokról a bankokról adtunk hírt olvasóinknak, amelyek ellen a leggyakrabban indult eljárás. Ma a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a téma.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat:

Elsőként pontosítanunk kell a fenti fogalmat: a PSZÁF vizsgálja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, a GVH pedig a tisztességtelen piaci magatartást. Már e két fogalom alapjainál is hatalmas űr tátong a két felülvizsgáló szerv között. Nemcsak azért, mert úgy tűnik, a két felülvizsgálati szerv között nincs párbeszéd, mint ahogyan nincs adatcsere sem, egymás számára jelentéseket sem készítenek. S ha ez nem volna elég, a két felügyeleti szerv fogalomtárában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat nem jelenti a tisztességtelen piaci magatartást. Ez az OTP Bank esetében különösen feltűnő, hiszen a PSZÁF többször is megbüntette az idén tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatért, míg a GVH mindannyiszor, amikor tisztességtelen piaci magatartásért indult a bankkal szemben vizsgálat, sosem találta bűnösnek.

A piaci magatartás konkrétan a vállalkozás – légyen szó bármilyen jellegű vállalkozásról – kereskedelmi gyakorlata során valósul meg. Ha a vállalkozás kereskedelmi gyakorlata tisztességtelen, akkor, evidens, hogy maga a piaci magatartás is tisztességtelen. A bankok vonatkozásában ez nem igaz. Mi az oka? Nem kutattuk. Egy dolog azonban biztos. Hiába állapítja meg a PSZÁF azt: egy bank tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat. Szankcionálási lehetősége csak az esetenkénti bírságolásra van. A GVH ellenben ugyanezen banknál nem állapítja meg (többszöri PSZÁF-bírság után sem), hogy az a bank tisztességtelen piaci magatartást tanúsít. Még arra vonatkozóan sem hallani példát, hogy a PSZÁF hivatalból, többszöri bírságolás után tisztességtelen piaci magatartást tanúsításáért feljelentette volna bármelyik bankot a GVH-nál. Még akkor sem teszi ezt, amikor egy bankot a Banki Etikai Kódex megsértéséért többször bírságol. Pedig ez a kategória már kétségkívül tisztességtelen piaci magatartást jelez, hiszen a saját szabályaikat sem tartja be, nem csupán az országunk törvényeit. …



Csak egy példát ragadok ki, a sokból: „Az OTP Ltp. Rt. tevékenységével kapcsolatban azzal összefüggésben indult vizsgálat, hogy olyan szolgáltatást kínált, mely még nem állt a fogyasztók rendelkezésére, illetve a tevékenység fogyasztók számára lényeges tulajdonságai még - a jogszabályi háttér részbeni hiánya folytán - nem voltak ismerhetőek.

A vizsgálat által feltárt adatokból a Versenytanács megállapította, hogy a vizsgálat tárgyává tett, 1996 szeptemberétől 1997 márciusáig folytatott reklámtevékenység, az OTP Ltp. Rt. alapítását megelőzően folyt. A reklámozás, mint piaci tevékenység folytatása az OTP Ltp. Rt. alapítója, az OTP Bank Rt. piaci tevékenységéhez kapcsolódott, így az alapító esetleges jogsértő magatartásával kapcsolatban a megalapított OTP Ltp. Rt-vel szemben érdemi döntést hozni nem lehetett.

Fentiekre figyelemmel a Versenytanács az eljárást az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 53. § (3) bekezdése alapján megszüntette, mivel a versenyfelügyeleti eljárás - a beszerzett iratokból megállapíthatóan - nem a megfelelő ügyfél ellen indult.

Az eljárás alá vont vállalkozással szemben érdemi döntés annak ellenére sem volt hozható, hogy az alapító OTP Bank Rt-ben a Lakás takarékpénztár majdani tevékenységével ugyanazon személyi állomány foglalkozott, amely részben jelenleg az OTP Ltp. Rt-nél dolgozik, ugyanis a reklámtevékenység szervezetését az OTP Bank Rt. alkalmazottjaiként, annak megrendelése és anyagi hozzájárulása mellett folytatták.”

Mai, díjnyertes kérdésünk: Önök tudták, hogy az OTP Lakás takarékpénztár Zrt-je egyszemélyes vállalkozás? Mégpedig zártkörű (azaz a működéséről nem köteles negyedévente adatokat szolgáltatni a felügyeleti szervek részére). Tehát még a személyi felelőse is meglett volna a fenti határozatnak, ha és amennyiben az a bűnösséget állapította volna meg. …

Egy másik (szintén OTP): „a Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vont vállalkozás - aki a lakossági folyószámla-vezetés piacán 62 % mértékű részesedéssel rendelkezik - a megbízások teljesítésének idejét illetően tanúsít-e visszaélésszerű magatartást, azaz gyakorlata sérti-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 21. §-ában foglalt tilalmat.


A vizsgálati jelentésben foglalt következtetés az volt, hogy az eljárás alá vont vállalkozás nincs gazdasági erőfölényben …”  Ugyanezen határozat így folytatódik: „Az eljárás során abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az eljárás alá vont vállalkozás azon gyakorlata, hogy nem fogad el olyan rendszeres közvetlen terhelési megbízást, hogy a folyószámlát a számlán közölt teljesítési határidő legutolsó napján terhelje, esetleges erőfölényes helyzetben visszaélésnek minősíthető-e; vagyis sértheti-e a Tpvt. 21. § c) pontját, miszerint tilos az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától való indokolatlan elzárkózás.

E törvényi tényállás nem önmagában a piacuralmi helyzetet tiltja, hanem az ezzel való visszaélést. …” Emlékszünk? A határozat első részében a GVH leszögezi, hogy a bank nincs gazdasági erőfölényben. A határozat második részében azonban már kénytelen megállapítani, hogy de igen, csakhogy itt azt jelenti ki, hogy: Na és? Azt nem tiltja a törvény. …

Egy harmadik (szintén OTP): „a Versenytanácsnak abban kellett állást foglalnia, hogy az áruval egy tekintet alá eső szolgáltatás valamely elemének a szolgáltató általi megváltoztatása, amely a szerződés módosításában ölt testet, fogalmilag fogyasztómegtévesztés-e, miután a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontja tiltja az áru, a szolgáltatás lényeges tulajdonságának elhallgatását. A vizsgálat szerint ilyen lényeges tulajdonság, hogy a bankkártyához havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel jár és a futamidő előtti betétfeltörésnek kialakult rendszere van, amelyek vonatkozásában az OTP elmulasztotta közölni a fogyasztókkal szerződéskötésük előtt, hogy azokat változtatni fogja.

A vizsgálat sem állította, még kevésbé bizonyosodott be, hogy az OTP eleve úgy alakította ki készpénzfelvételi és betétfeltörési rendszerét, hogy a fogyasztók számára hátrányosan attól úgy is el fog térni. Viszont sem az OTP, sem a vele szerződést kötő fogyasztók nem hagyhatták a szerződéskötéskor számításon kívül az esetleges jövőbeli változásokat, amelyek önmagában a határozatlan időre szóló szerződéses viszonyból következően keletkezhettek. A változtatási jogot az OTP maga számára egyoldalúan üzletszabályzatában, szerződési feltételeiben ki is kötötte.

A jelen esetben ezért a Tpvt. 8. §-ának megsértése csak akkor merülhetne fel, ha a változtatásokra vonatkozó belső döntés meghozatala és azok 1999. július 1-i hatálybalépése közötti időszakban az OTP jobbtudomása ellenére a változtatásokra vonatkozó tájékoztatás tekintetében valamely fogyasztó megtévesztésre alkalmas magatartást folytatott. A belső döntés meghozatala és az 1999. június 10-től teljes körűen hozzáférhető hirdetményi tájékoztatás között azonban alig néhány nap telt el, amely már csak az idő rövidsége miatt sem volt alkalmas arra, hogy az OTP a piaci versenyben fogyasztómegtévesztő magatartást tanúsítson.”

Tehát, bár megállapítja a határozat, hogy igen, megtévesztette egy ígéretével a bank a fogyasztót, de azért tulajdonképpen a fogyasztó a hibás, nem pedig a bank tisztességtelen. Mint ahogyan ugyanez a határozat bár megállapítja a bank egyoldalú szerződési feltételrendszerét, érdemben mégsem tesz lépést ez ellen, pedig a Ptk. tiltja ezt a cselekményt, mert tisztességtelen, és a fogyasztó számára hátrányos. Talán azért, mert ez is a fogyasztó hibája? …



És már nincs is mit mondani, ez a pár, kiragadott határozat magáért beszél. Ezzel a kivételezett helyzettel hazánkban csak az OTP rendelkezik. Talán, mert igen sok miniszterünk rendelkezik OTP részvénnyel (tetemessel) ahhoz, hogy a törvény szigorával a kormányzás megengedhetné, hogy a felügyeleti szervek lecsapjanak erre a bankra. Mi is történhetne akkor a részvényeik értékével? …



Adnak ám arra is, a nagy döntési magasságokban, hogy ne érje szó a ház elejét, ennek okán az OTP-t kisebb „bűnökben” bűnösnek mondják ki. Ilyen például a termék reklámozásának fogyasztó megtévesztésére alkalmas módja, vagy a fogyasztó döntésének tisztességtelen befolyásolása.

gvh.hu 1
gvh.hu 2
gvh.hu 3
gvh.hu 4
gvh.hu 5
gvh.hu 6
gvh.hu 7

Mindezzel együtt ezek mégsem merítik ki a tisztességtelen piaci magatartás fogalmát a Versenyhivatal szerint. Mint ahogyan ez nem meríti ki a Banki Etikai Kódex megsértését sem, amelyet, természetesen elsőként ez a bank írt alá. A Bankszövetség sem lépett még föl vele szemben, egyszer sem. Mindenesetre érdekes.



Így hát összeállítottunk egy listát, mely a pénzintézetekkel szemben, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat jogcímen indult eljárások száma alapján készült. Ebben a listában, a fentiekre való tekintettel kizárólag azon eljárások száma szerepel, melyet e jogcímben a PSZÁF indított.


Folytatjuk a részletes listával.”
Forrás: hírhatár

2012. november 15., csütörtök

A legproblémásabb bankok - 2. rész

A most következő cikksorozat nem tükrözi a v7magazin szerkesztőségének álláspontját. De elfogadjuk a szerző vitaindító szándékát, arról nem is beszélve, hogy a téma elevenbe vág, tehát közérdekű. A szöveget változtatás nélkül adjuk közre.


„A bankok tevékenységéről, és működéséről indított sorozatunk bevezető része után, tegnap a visszavont engedélyekkel rendelkező intézetek névsorával folytattuk, ma pedig azokról a bankokról adunk hírt olvasóinknak, amelyek ellen a leggyakrabban indult eljárás.

A legtöbbször indult eljárás velük szemben

Összesítettük, melyik bankkal szemben hányszor is indult vizsgálat, azt is, milyen jogcímeken. Most a szám szerinti összesítést közöljük, miközben nem szabad elfelejteni, hogy ez a lista változni fog, tekintettel arra, hogy az eljárások számairól van szó csupán. Az eljárások tartalmi jogcímei változtatni fognak ezen a sorrenden, hiszen például a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat szabályaival való szembemenés klasszisokkal súlyosabb probléma egy bank és ügyfél kapcsolatának esetében, mint a bank panaszkezelése. Önmagában azonban minden eljárás tartalmi jogcíme lényeges, tekintettel arra, hogy az adósok fizetésképtelenségéhez mindegyik jogcím nagyban hozzájárul.

 E felsorolásból a Takarékszövetkezetek kimaradtak, azt a cikk-sorozat végén, külön fejezetben tárgyaljuk. A lista nem teljes, lévén kizárólag azokat a megindult eljárásokat vettük alapul, amelyek az adósok jelenlegi helyzetének kialakulásáért felelősek.

 Az adatokból kiderül, hogy bármennyi eljárás induljon is, bármilyen mértékben legyen is szabályszegő egy bank, a felszámolása nem indul meg – még akkor sem, ha a saját működéseiket előíró törvényekkel mennek szembe. Kivételezett, és különleges helyzetben működnek tehát országunkban a bankok. Ugyanis, mint látni fogjuk, nem létezik olyan mértékű törvénysértés, amely okán indítványozná bármelyik felügyeleti szerv a felszámolásukat. (kiemelés a szerkesztőtől) Erre egyetlen egy esetben kerül sor, kizárólagosan, mégpedig akkor, ha a működéshez előírt tőkéje nincs meg. Az egyéb törvény- és jogszabályszegések nem számítanak. Míg Magyarországon a vállalkozásokkal szemben, ha több eljárás is indul a vonatkozó törvények megszegéséért, azonnali felszámolási eljárást kezdeményeznek, a bankokkal szemben nem. Mitől kivételesek tehát a bankok? Ennek okait nem kutattuk.



Két listát teszünk közzé. Az első lista a 10 alatti, míg a második lista 10 fölötti, bankokkal szemben, a törvényszegések okán megindult eljárások összesített számai szerint készült el.

 „Csak” egy kicsit szabályt szegő bankok (eljárások száma 10 alatt):

  1. Holtversenyben, 10 eljárással: Cetelem, MKB, UniCredit.
  2. Holtversenyben, 9 eljárással: Erste Leasing, OTP Lakástakarék.
  3. Volksbank (8 eljárás)
  4. Holtversenyben, 6 eljárással: Merkantil, OTP Faktoring.
  5. Holtversenyben, 5 eljárással: Banif Plus Bank, Fundamenta.
  6. Holtversenyben, 4 eljárással: CIB Lízing, EOS Faktor, Euro Credit Consulting, Lombard, UCB Ingatlanhitel.
  7. Holtversenyben, 3 eljárással: Argenta, Credigen, Dunacorp Faktorház.
  8. Holtversenyben 2 eljárással: Allianz Bank, Creditswiss, HITEX, Lánchíd Hitel és Faktor, Oney Magyarország, Polgári Kereskedelmi Bank, Provident, SUMMIT, Toyota Pénzügyi Szolgáltató.
  9. Holtversenyben 1 eljárással: AEGON Magyarország Hitel Zrt., Bank Rt., Bank Burgerland, C C Credit, CIB Ingatlanlízing, City Hitelbróker, Cofidis, Commerzbank, Credit Center 2000, Credit Hause, Credithill, Determin Hitelcentrum, Euroleasing, Exit Finance Consulting, Intercash Consulting, Gránit Bank, HBSC Credit, Impuls-Leasing Hungária Immo Truck, Kinizsi Bank, Konzumbank, Lakáskassza Első Általános lakástakarékpénztár, Magyar Takarékszövetkezeti Bank, Morgan Lízingház, New Credit Consulting, Optimum Holding Hungary, Otthon Magyar-Osztrák Lakástakarékpénztár, Pannonivest Libra, Random Capital, Sopron Bank Burgerland, UniCredit Leasing.

Az első két helyezettel szemben több, mint 40-szer indult eljárás. Mint láthatjuk, a dobogós helyek között igen nagy szám szerinti különbségek vannak.
Két, feltűnő érdekességet is találtunk. Az első, égbekiáltó – ezzel együtt mégis tény: A GVH az OTP-vel szembeni egyik vizsgálati határozatában kijelentette: „E törvényi tényállás nem önmagában a piacuralmi helyzetet tiltja, hanem az ezzel való visszaélést.”  Tehát a lényeg az, hölgyeim és uraim (Orbán után szabadon), hogy Magyarországon a piacuralmi helyzetet bankok esetében nem tiltják.

A másik érdekesség az, hogy az AXA nem jogképes Magyarországon. Ezzel együtt a PSZÁF több, mint 10-szer indított vizsgálatot vele szemben úgy, hogy ezt a tényt figyelmen kívül hagyta. Jogképtelenségének okán nem vonta vissza a működési engedélyét. Mi lehet ennek az oka? Ki tudja. … Bár, igaz, ami gaz. Ezt a hiányosságot jelenleg igyekeznek pótolni. Ugyanis a Hpt. módosításának előkészítése zajlik, mégpedig abban a formában, hogy az AXA mégiscsak jogképessé váljon az országunkban. Hmmm. … Érdekes.”
Forrás: hírhatár


2012. november 14., szerda

A legproblémásabb bankok –1. rész

A most következő dolgozat nem tükrözi a v7magazin szerkesztőségének álláspontját. De elfogadjuk a szerző vitaindító szándékát, arról nem is beszélve, hogy a téma elevenbe vág, tehát közérdekű. A szöveget változtatás nélkül adjuk közre.

„A bankok tevékenységéről, és működéséről indított sorozatunk bevezető része után, most a visszavont engedélyekkel rendelkező intézetek névsorával folytatjuk, hogy több információ birtokában hozhassanak döntést, amikor kiválasztják, kire bízzák pénzüket.

Figyelem! Visszavont engedélyek!

A Pénz- és Számviteli Felügyelet az idei évben nagyon sok cégtől visszavonta tevékenységi engedélyét. Több esetben hivatalból, illetve kényszer intézkedésként, még több esetben a kérelmező saját kérésére. A saját kérés oka általában makro- és mikro gazdasági körülményekkel magyarázható. Szükséges odafigyelnünk erre a listára, hiszen – mondhatni – már megszokott, hogy csalókkal vagyunk körbe véve, így biztosan találunk olyan (pl. faktor céget), aki engedély nélkül is megpróbálhat végrehajtani rajtunk, de az sem kellemesebb, ha kevés pénzünket ezekre a cégekre bízzuk.

Figyelem! Az, aki a PSZÁF alábbi határozatainak kelte után kötött bármilyen megállapodást ezekkel a cégekkel, bátran fordulhat feljelentéssel a rendőri szervek felé, hiszen jogosultalan pénzügyi tevékenységet végzővel kötött szerződést. Mint a listából látni fogjuk, több vállalkozás végzett engedély nélküli hitel- és kölcsön közvetítést. Az is elképzelhető, hogy az ezen a listán szereplő faktorcégek még a határozat kelte után is megpróbáltak úgy bevételhez jutni, hogy a végrehajtási eljárásukat nem fejezték be, illetve újakat kezdeményeztek. Az általuk megkárosítottak is megtehetik a büntető feljelentésüket, akár végrehajtást kérőről, akár végrehajtást elszenvedőről beszélünk.

A hivatalból töröltek listáját ABC sorrendben közöljük. Jól hangzó nevek, de kéretik odafigyelni!

Amadeusz Insurance Kft. – Határozat kelte: 2012. április 18.
 
Art Broker Insurance Független Biztosítási Alkusz Zrt. – Határozat kelte: 2012. április 27.
Atlantisz - Hungária Tanácsadó és Biztosítási Alkusz Kft. – Határozat kelte: 2012. augusztus 22.

Banqassurance Független Személyes Pénzügyi Tanácsadó Kft. – Határozat kelte: 2012. február 15. Engedély nélküli pénzügyi közvetítési (alkuszi) tevékenységet végzett, ettől eltiltották. Piacfelügyeleti bírság: 100 000 Ft.

Bestrisknet Biztosítási Alkusz Kft „végelszámolás alatt” – Határozat kelte: 2012. május 29.

BUDA FAKTOR Zrt. - Határozat kelte: 2012. május 23. Egyidejűleg elrendelve a társaság végelszámolása.

Cooper Ingatlan Finanszírozási Zrt. – Határozat kelte: 2012. május 30. Egyidejűleg elrendelve a társaság felszámolása.

Delta Concept Ügynöki és Szolgáltató Kft. – Határozat kelte: 2012. március 08.

Esperidente Biztosítási, Pénzügyi Tanácsadó és Alkusz Kft. – Határozat kelte: 2012. május 29.

Euro-Expert Szerszám Kereskedőház Kft. – Határozat kelt: 2012. január 13.

Eurowien Belföldi Pénzügyi Ügynöki Zrt. – Határozat kelte: 2012. május 24. Egyidejűleg elrendelve a társaság végelszámolása.

Fidelis Vita Független Pénzügyi Tanácsadó Kft. – Határozat kelte: 2011. december 23.

Gallio Qalitas Pénzügyi Szolgáltató Zrt. – Határozat kelte: 2012. október 15.

Graustein Pénzügyi Szolgáltató Zrt. – Határozat kelte: 2012. február 15. A visszavonással egyidejűleg kimondták a társaság végelszámolását is.

Investmax-Alkusz Biztosítási és Pénzügyi Közvetítő Kft. – Határozat kelte: 2012. május 29.

Kliens - Partner Biztosítási Tanácsadó és Szolgáltató Kft. – Határozat kelte: 2012. február 28.

 „KÓDERNÉ ISKOLÁJA” Oktatói, Szakértői, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. – Határozat kelte: 2011. december 20.

KVANTUM FAKTOR Vállalkozási és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. – Határozat kelte: 2012. április 20. A Felügyelet kezdeményezte a társaság felszámolását.

Libra Biztosítási Alkusz Kft. – Határozat kelte: 2012. május 29.

Loadstar Hungary Pénzügyi Tanácsadó és Biztosításközvetítő Kft. – Határozat kelte: 2012. június 15.

Long Life Brókerház Független Biztosítási Alkusz Kft. – Határozat kelte: 2012. július 23.

Markernext Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. – Határozat kelte: 2012. május 29.

Netklinik Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztár – Határozat kelte: 2012. szeptember 17. Egyidejűleg a felszámolási eljárás elrendelve.

New Chance Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (alapításkori neve: Z. Capital Direct Pénzügyi Szolgáltató Zrt.) – Határozat kelte: 2012. július 04. Egyidejűleg elrendelve a társaság végelszámolása.

Nicolas Group Bróker Független Biztosítási Alkusz, Tanácsadó és Oktató IrodaKft. – Határozat kelte: 2012. április 18.

Neves R&É Bróker Pénzügyi és Biztosítási Alkusz Kft. – Határozat kelte: 2011. december 23.

Peha Biztosítási Alkuszi Kft. – Határozat kelte: 2012. június 12.

Perdi Credit and Property Kft. - Határozat kelte: 2012. szeptember 24. Engedély nélküli hitel- és kölcsönközvetítés. Piacfelügyeleti bírság: 3 000 000 Ft.

Platinum Justice Ingatlanforgalmazó Kft. – Határozat kelte: 2012. augusztus 07. Engedély nélküli hitel- és kölcsönközvetítés. Piacfelügyeleti bírság: 500 000 Ft.

Pro-Loan Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. – Határozat kelte: 2012. május 29.

Royal Finance Pénzügyi Tanácsadó Kft. – Határozat kelte: 2012. április 18. 

SOLIDUS HOLDNG KÖVETELÉSKEZELŐ Kft. – Határozat kelte: 2012. augusztus 07. Engedély nélküli hitel- és kölcsönközvetítés. Piacfelügyeleti bírság: 500 000 Ft.

Tőkesúly Pénzügyek Felelősen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Kft. – Határozat kelte: 2012. május 29.

Varázs Stáb Biztosítási Alkusz Kft „f.a.” – Határozat kelte: 2012. május 10.

Vigadó Kft. - Határozat kelte: 2012. augusztus 07. Engedély nélküli hitel- és kölcsönközvetítés. Piacfelügyeleti bírság: 500 000 Ft.

ZEE CAPITAL Pénzügyi és Szolgáltató Zrt. – Határozat kelte: 2012. május 11. Egyidejűleg elrendelve a társaság végelszámolása.

Z. T. S. Invest Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. – határozat kelt: 2011. december 23.

3A Magyarország Biztosítási Alkusz Kft. – Határozat kelte: 2012. szeptember 03.”

Forrás: hírhatár