Magyar a hurka akkor is, ha nincs papírja róla

"Ha van elég pénzed, ráírják, hogy a terméked magyar."

Kiverte a biztosítékot a múlt heti miniszteri rendelet, mely a hazai termékek meghatározásába bonyolódott. Az előzményekről itt olvashatsz. Az origo.hu segítségével nézhetünk körül azoknál a gyártóknál, amelyek „közismerten” hazai terméket állítanak elő. Mit is gondolnak a miniszteriális betű halomról?

Sót, borsot, de elegendő húst és cukrot sem lehet Magyarországon beszerezni, többnyire ezért rendelnek külföldről alapanyagokat a legismertebb magyar termékek gyártói, akik szeptembertől csak akkor írhatják rá termékeikre, hogy az magyar, ha az összes benne lévő alapanyag hazai. A gyártókat nem zaklatta fel az új rendelet, szerintük a vaníliás karikára, a gyulai kolbászra vagy a téliszalámira fölösleges egy újabb embléma.

A só kiszúrhat az Erős Pistával

A köztudatban magyarnak tekintik a gyulai kolbászt és májast is, nem számít, hogy van-e rajta még egy címke - mondta Ruck János, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatója, nekünk semmiféle további előnyt nem jelent, ha ráírjuk, magyar termék.

A Piros Aranyban és az Erős Pistában a paprika biztosan magyar, a gulyáskrémben a hagyma szintén magyar, a sót viszont nem tudjuk itthonról beszerezni, Magyarországon ugyanis nincs sóbányászat.

A Téliszalámi elvan a címke nélkül

Szántó Zoltán- a Pick téliszalámit is gyártó Pick Szeged Zrt. termékmenedzsere- hozzátette, bár fontosnak tartják a magyar termék megnevezést, a Pick számára ez "valószínűleg nem jelent többletet gazdasági szempontból". A termékmenedzser szerint a vásárlók az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján magyarnak tekintik a téliszalámit

A Ropi és a Macskanyelv nem emiatt izgul

Árulja a ropi, zizi, macskanyelv és konyakmeggy elnevezéseket az ezeket gyártó cég, a kft. ugyanis a céget felszámolják - mondta Balázs Judit, a Karamell-Snack Kft. felszámoló biztosa. Csak a kalocsai cég írhatta rá a zacskóra a ropi nevet.

Negró és a Vaniliás Karika is jól fogy címke nélkül is

Nem jelent semmilyen hozzáadott értéket, ha a Győri Keksz termékeire, például a Negróra, a Vaníliás Karikára vagy a Pilóta Kekszre ráírjuk, hogy magyar - mondta Kertész Péter Arnold, a Győri Keksz tulajdonosának, a Kraft Foods Hungáriának a PR-vezetője. A Pilóta Keksz vagy a Vaníliás Karika főbb alapanyagai, a gabona, a liszt magyar, de a cukrot külföldről szerzik be, ha itthon nincs elegendő.

A Pálpusztai Sajtnál nem költöttek logókra

Habár a csomagoláson nem szerepel, hogy magyar termék, csak magyar alapanyagokból készítik a jellegzetes szagáról könnyen felismerhető Pálpusztai sajtot - mondta a sajtot előállító Brevico Kft. vezetője, Forró Tibor. Hetente hat-nyolcszáz kiló sajtot készítenek kézzel, a gödöllői üzemben, és Forró Tibor szerint csak magyar tejet használnak.

Akkor mennyi az annyi , hogyér adják a különféle címkéket?

Ha van elég pénzed, könnyen megoldható, hogy ráírják a termékedre, hogy magyar. A címke ezért ma már semmire nem biztosíték" - mondta az egyik élelmiszergyártó cég vezetője. Az emblémák félrevezethetik a vásárlókat arról, valóban magyar alapanyagokból készült élelmiszert vásárolnak-e.

Kiváló Magyar Élelmiszer: minősége "meghaladja a hatályos élelmiszer-szabályozás kritériumait", de a feltételek között nem szerepel, hogy magyar alapanyagokból készüljön.

A rendszer fenntartására évente nagyjából száz-százötvenmillió forintot költ az állam.

Magyar Termék: legalább 51 százalékban magyar hozzáadott értéket tartalmaznak", és a végleges alakját Magyarországon nyerte el.

A védjegyért a nevezési díj termékcsaládonként nagyjából százezer forint, majd évente fizetni kell a védjegyért úgynevezett licencdíjat, amelyet a nettó árbevétel alapján számolnak ki.

 Prémium Hungaricum: olyan élelmiszer ipari kis- és középvállalkozás megkaphatja, "amely a magyar hagyományokat tisztelő, egyedi és kiváló termékeket állít el.

A termékbírálatért 20 ezer forintot kell fizetni termékenként.

Magyar Termék Nagydíj: a terméket akkor tekintik magyarnak, ha itthon állítják elő. Nem számít, ha a gyártó cég tulajdonosai nem magyarok, vagy például ha élelmiszer esetén külföldről hozzák az alapanyagokat.

Pályázatonként majdnem 160 ezer forintot kell befizetnie a nagydíjra vágyó cégnek.

Tehát: sem a Pick Szalámi, sem a Gyulai Kolbász, de még a Pálpusztai Sajt sem lehet szeptembertől Magyar Termék. Legalább is a minisztérium elgondolása szerint.

Ne küldjük  vissza megfontolásra a rendeletet, mit gondoltok?