A most következő
cikksorozat nem tükrözi a v7magazin szerkesztőségének álláspontját. De
elfogadjuk a szerző vitaindító szándékát, arról nem is beszélve, hogy a téma
elevenbe vág, tehát közérdekű. A szöveget változtatás nélkül adjuk közre.
„Elgondolkodtunk azon, hogy az állam miért nem vállalja a
felelősségét a parlament Fogyasztóvédelmi Bizottságának Jelentése kapcsán, a
devizahitelezés magyarországi kialakulásáért, sőt, a megoldásokat is csak
felületesen közelíti meg. A Jelentés süllyesztőbe került, pedig az tisztán
megmutatja, melyik pénzügyminiszter milyen mértékben felelős a kialakult
problémáért, hiszen kitűnik a vonatkozó jegyzőkönyvekből, hogy elismerik
felelősségüket. A Jelentést és annak tartalmi megtárgyalását, ezzel együtt a
felelősségre vonást nem tűzték napirendre, a devizahitelesek problémájának
állam általi megoldása kapcsán.
Kutakodtunk egy kicsit a bankok tevékenységének, és
működésének kapcsán a PSZÁF és a GVH határozatai között, mely határozatok
pontosan mutatják, melyik bankot, hányszor, és milyen jogcímeken bírságolták
már meg, és figyelmeztették a jogilag megfelelő és elvárt működésre. A
határozatok között szemelgetve feltűnt sok minden. Példának okán:
… Ugyanazon a
jogcímen egy bankot több esetben is elmarasztaltak egy év alatt.
… Rengeteg összefonódást engedélyezett úgy a GVH, mint a
PSZÁF, mely összefonódásokat a Btk. bűnszövetségnek, a polgári jog kartellnek
nevez. Igaz, mind a két törvénykönyv tiltja az efféle szerveződéseket, de a
pénzintézetek ezt, engedéllyel megtehetik. Megtehetik, mert nem kartellnek és
nem bűnszövetségnek hívják, ezekben az esetekben. A GVH engedélyezett
összefonódásnak, a PSZÁF engedélyezett többségi tulajdonszerzésnek hívja, és
ezzel legalizálja a tulajdonképpeni kartellt.
… A PSZÁF bár
többször indít ugyanazon a jogcímeken eljárást egy-egy bank vonatkozásában,
akkor viszont, amikor a bank az engedélyéért folyamodik, a vezető
tisztségviselőjének újraválasztásához, a Felügyelet az újraválasztást minden
feltétel kikötése nélkül engedélyezi. Nem köti pl. olyan feltételhez az újra
választhatóságot, hogy kizárólag abban az esetben lehet újraválasztható a
vezető tisztségviselő, ha az eddigi, felügyelet által feltárt hiányosságokat
rendezi. (Nagyon jól példázza ezt az esetet Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet
példája. Addig-addig bírságolt és figyelmeztetett a Felügyelet, mígnem a vezető
az összes pénzzel léphetett meg. … Pedig ezt már január-februárban előre
vetítette a Felügyelet, mert bár tette a dolgát, csak nincs a kezében semmiféle
kényszerítő szankció, amivel meg tudná állítani az általa már előre jelzett
folyamatot.)
… Apropó, Takarékszövetkezetek. Ezek olyan pénzintézmények,
akik csakúgy, mint a bankok, hitelek kihelyezésével is foglalkoznak. Ezt úgy
tehetik meg, hogy a Felügyelet folyamatosan figyelmezteti őket, és bírságolja
is, rendesen, azért, mert sem a kockázat-elemzést, sem a hivatalon belüli
könyvelést, nyilvántartásokat, sem pedig a kitettség mértékének, illetve a
szerződéseik jogi tartalmi megfelelését, illetve meghatározási módját nem
találja jogilag és számszakilag megfelelőnek. Kutatásaink alapján csak a
tavalyi évben számtalan takarékszövetkezetnél még a hivatalon belüli dolgozói
létszám, vagy a felügyelő bizottság létszáma és összetétele sem volt rendben.
Azok az adósok, akik a takarékszövetkezetektől vettek fel hitelt, biztos
bedőlésre vannak ítélve (tisztelet a kivétel takarékoknak), lévén, az
árfolyamot sem tudják kiszámolni a sokszor képzetlen munkaerők. Ennek okán
képtelenek a panaszokkal kapcsolatos ügykezelésre is, hiszen azt nem tudják
elmagyarázni a hozzájuk forduló ügyfeleknek, amit ők maguk sem értenek.
… Bírságok. Számtalan esetben teszi a dolgát a Felügyelet,
mondhatni, teljesen hiába. Ha az eljárásukat bírság kiszabása követi, azt a
bankok nem fizetik be, sok esetben még az után sem, hogy a Felügyelet meghozza
a bírság végrehajtására kötelező végzését. Ilyenkor még tovább alkudoznak a
Felügyelettel, kérve vagy az elengedést, vagy a mérséklést. Ezek a kérelmek
általában érdemi vizsgálat nélkül kerülnek elutasításra. Sajnálatos tény, hogy
a Felügyeletnek csupán a jogsértés meghatározására, és a szankció kiszabására
van lehetősége, arra nincs, hogy azt mondja a bűnös banknak: ha ezt, vagy ezt a
hibát nem orvosolod, akkor felszámollak, mert ebben az országban csalóknak
nincs helye.
Bírságol a Felügyelet rengeteg esetben akkor is, amikor a
bankok nem teljesítik a beszámolási kötelezettségeiket. Az adataikat
nyilvánossá volna szükséges tenni, valamint elküldeni negyedévente a Felügyelet
számára is, ennek okán egyre több bank alakul át zárt részvénytársasággá (Zrt),
hogy ez alól mentesüljön (természetesen a Felügyelet engedélyével). A PSZÁF
több esetben, több bankot és faktor céget is felszólított arra, hogy
tőkehelyzetét rendezze, vagyoni biztosítékának meglétét igazolja, egyéb esetben
a felszámolási eljárás a megfelelő szankció. Ezeket a felszólításokat többször
is kiküldik, de a felszámolási eljárás, mint szankció, csak a legritkább
esetben kezdődik meg. Hozzáteszem: ugyanazok a bankok és faktor cégek teszik
meg ezt, akik az adósnak mindezt nem engedik meg, azt is elviszik tőle, ami
nincs is. Elgondolkodtam azon: ha egy
kisvállalkozás ugyanezt megtenné az NAV-val, mire számíthatna? Hogy az
adóhatóság – csakúgy, mint a Felügyelet – ezt be fogja nyelni neki, és
engedélyezi majd számára, hogy zártan szeretne működni? Alig hihető ez a
feltételezés. Tehát, kijelenthető, amit szabad a banknak, azt nem szabad a bank
ügyfeleinek.
…. Apropó, PSZÁF általi felszámolás. Ne gondoljuk, hogy nem
indítja meg ezeket az eljárásokat. Megindítja. Csak a kisebb pénzügyi
tevékenységet végző intézményekkel, vállalkozásokkal szemben, sokszor azok
saját kérésére. A nagyobb bankok ez alól a szankció alól – előlünk rejtett
okból – mentesülnek. Az idei évben, sőt, inkább azt mondom: az első három
negyedévben rengeteg felszámolás, pontosabban engedély visszavonási eljárás
indult a kisebb pénzügyi vállalkozások terén, mint említettem, sokszor a
vállalkozások saját kérésére. Ez csak egyetlen dolgot bizonyít: nincs
lehetőségük az érvényesülésre, mert egyre inkább fogyóban van a piaci kereslet.
Ahhoz képest, ahányan működési engedélyért folyamodtak az idén, klasszisokkal
többen kérték azt: vonják vissza az engedélyüket. Hiába. Szegényedik az ország,
nem tudnak megélni a pénzügyi közvetítők sem.
Ez az írás egy vitaindító írás. Kérek minden olvasót, ha van
véleménye, kommentben közölje azt szerkesztőségünkkel, vagy még inkább: a jobb
fölső sarokban lehetőség van egy fórum megnyitására is a témában. Hogy a
gondolatok ilyetén áramlásának medret építsünk, a következő napokban
folyamatosan egy-egy Top-listát teszünk közzé, mely listákon a Felügyelet és a
GVH által szankcionált cselekményeket elkövető bankok és pénzügyi
vállalkozások, valamint Takarékszövetkezetek sorakoznak. Segítségnek szánjuk
ezt azon adósok felé (a vonatkozó határozatok számaival együtt), akik nem
rettennek meg bankjuk visszaéléseit és gátlástalanságait látva, hanem
bíróságokon próbálják bizonyítani igazukat a csalókkal szemben.
Lényeges kihangsúlyozni: a listáink nem teljesek. Nem minden
esetet és eljárást foglaltunk bele, amelyek a bankokkal szemben megindultak,
kizáróan azokat, melyek a hiteleseket és problémáikat érintik. Ennél, amit
nyilvánosságra hozunk, klasszisokkal több eljárás indult, de úgy gondoljuk, sem
a tőzsde, sem a befektetések nem érintik a bedőlt hitelesek élethelyzetét.
Nekünk pedig ez a fontos.
… Folytatjuk, a visszavont engedélyekkel rendelkezők
névsorával. Fontos, hiszen nem mindegy, kire bízzuk a pénzünket, illetve kit
kérünk meg hitel-, vagy kölcsön közvetítésére, ahogyan azt se, hogy kik és
hogyan folytatják le a végrehajtási
eljárásokat. Hamis látszatvilágban élünk, és, mint a határozatokból is kitűnik
majd, nem minden az, aminek látszik.”
Forrás: hírhatár
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése