A most következő
cikksorozat nem tükrözi a v7magazin szerkesztőségének álláspontját. De
elfogadjuk a szerző vitaindító szándékát, arról nem is beszélve, hogy a téma
elevenbe vág, tehát közérdekű. A szöveget változtatás nélkül adjuk közre.
„A bankok tevékenységéről, és működéséről indított
sorozatunk bevezető része után, tegnapelőtt a visszavont engedélyekkel
rendelkező intézetek névsorával folytattuk, tegnap pedig azokról a bankokról
adtunk hírt olvasóinknak, amelyek ellen a leggyakrabban indult eljárás. Ma a
tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a téma.
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat:
Elsőként pontosítanunk kell a fenti fogalmat: a PSZÁF
vizsgálja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, a GVH pedig a
tisztességtelen piaci magatartást. Már e két fogalom alapjainál is hatalmas űr
tátong a két felülvizsgáló szerv között. Nemcsak azért, mert úgy tűnik, a két
felülvizsgálati szerv között nincs párbeszéd, mint ahogyan nincs adatcsere sem,
egymás számára jelentéseket sem készítenek. S ha ez nem volna elég, a két
felügyeleti szerv fogalomtárában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat nem
jelenti a tisztességtelen piaci magatartást. Ez az OTP Bank esetében különösen
feltűnő, hiszen a PSZÁF többször is megbüntette az idén tisztességtelen
kereskedelmi gyakorlatért, míg a GVH mindannyiszor, amikor tisztességtelen
piaci magatartásért indult a bankkal szemben vizsgálat, sosem találta bűnösnek.
A piaci magatartás konkrétan a vállalkozás – légyen szó
bármilyen jellegű vállalkozásról – kereskedelmi gyakorlata során valósul meg.
Ha a vállalkozás kereskedelmi gyakorlata tisztességtelen, akkor, evidens, hogy
maga a piaci magatartás is tisztességtelen. A bankok vonatkozásában ez nem
igaz. Mi az oka? Nem kutattuk. Egy dolog azonban biztos. Hiába állapítja meg a
PSZÁF azt: egy bank tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat.
Szankcionálási lehetősége csak az esetenkénti bírságolásra van. A GVH ellenben
ugyanezen banknál nem állapítja meg (többszöri PSZÁF-bírság után sem), hogy az
a bank tisztességtelen piaci magatartást tanúsít. Még arra vonatkozóan sem
hallani példát, hogy a PSZÁF hivatalból, többszöri bírságolás után
tisztességtelen piaci magatartást tanúsításáért feljelentette volna bármelyik
bankot a GVH-nál. Még akkor sem teszi ezt, amikor egy bankot a Banki Etikai
Kódex megsértéséért többször bírságol. Pedig ez a kategória már kétségkívül
tisztességtelen piaci magatartást jelez, hiszen a saját szabályaikat sem tartja
be, nem csupán az országunk törvényeit. …
Csak egy példát ragadok ki, a sokból: „Az OTP Ltp. Rt.
tevékenységével kapcsolatban azzal összefüggésben indult vizsgálat, hogy olyan
szolgáltatást kínált, mely még nem állt a fogyasztók rendelkezésére, illetve a
tevékenység fogyasztók számára lényeges tulajdonságai még - a jogszabályi
háttér részbeni hiánya folytán - nem voltak ismerhetőek.
A vizsgálat által feltárt adatokból a Versenytanács
megállapította, hogy a vizsgálat tárgyává tett, 1996 szeptemberétől 1997
márciusáig folytatott reklámtevékenység, az OTP Ltp. Rt. alapítását megelőzően
folyt. A reklámozás, mint piaci tevékenység folytatása az OTP Ltp. Rt.
alapítója, az OTP Bank Rt. piaci tevékenységéhez kapcsolódott, így az alapító
esetleges jogsértő magatartásával kapcsolatban a megalapított OTP Ltp. Rt-vel
szemben érdemi döntést hozni nem lehetett.
Fentiekre figyelemmel a Versenytanács az eljárást az 1996.
évi LVII. törvény (Tpvt.) 53. § (3) bekezdése alapján megszüntette, mivel a
versenyfelügyeleti eljárás - a beszerzett iratokból megállapíthatóan - nem a
megfelelő ügyfél ellen indult.
Az eljárás alá vont vállalkozással szemben érdemi döntés
annak ellenére sem volt hozható, hogy az alapító OTP Bank Rt-ben a Lakás
takarékpénztár majdani tevékenységével ugyanazon személyi állomány
foglalkozott, amely részben jelenleg az OTP Ltp. Rt-nél dolgozik, ugyanis a
reklámtevékenység szervezetését az OTP Bank Rt. alkalmazottjaiként, annak
megrendelése és anyagi hozzájárulása mellett folytatták.”
Mai, díjnyertes kérdésünk: Önök tudták, hogy az OTP Lakás
takarékpénztár Zrt-je egyszemélyes vállalkozás? Mégpedig zártkörű (azaz a
működéséről nem köteles negyedévente adatokat szolgáltatni a felügyeleti
szervek részére). Tehát még a személyi felelőse is meglett volna a fenti
határozatnak, ha és amennyiben az a bűnösséget állapította volna meg. …
Egy másik (szintén OTP): „a Gazdasági Versenyhivatal azt
vizsgálta, hogy az eljárás alá vont vállalkozás - aki a lakossági
folyószámla-vezetés piacán 62 % mértékű részesedéssel rendelkezik - a
megbízások teljesítésének idejét illetően tanúsít-e visszaélésszerű
magatartást, azaz gyakorlata sérti-e a tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban:
Tpvt.) 21. §-ában foglalt tilalmat.
A vizsgálati jelentésben foglalt következtetés az volt, hogy
az eljárás alá vont vállalkozás nincs gazdasági erőfölényben …” Ugyanezen határozat így folytatódik: „Az
eljárás során abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az eljárás alá
vont vállalkozás azon gyakorlata, hogy nem fogad el olyan rendszeres közvetlen
terhelési megbízást, hogy a folyószámlát a számlán közölt teljesítési határidő
legutolsó napján terhelje, esetleges erőfölényes helyzetben visszaélésnek
minősíthető-e; vagyis sértheti-e a Tpvt. 21. § c) pontját, miszerint tilos az
ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától való indokolatlan
elzárkózás.
E törvényi tényállás nem önmagában a piacuralmi helyzetet
tiltja, hanem az ezzel való visszaélést. …” Emlékszünk? A határozat első
részében a GVH leszögezi, hogy a bank nincs gazdasági erőfölényben. A határozat
második részében azonban már kénytelen megállapítani, hogy de igen, csakhogy
itt azt jelenti ki, hogy: Na és? Azt nem tiltja a törvény. …
Egy harmadik (szintén OTP): „a Versenytanácsnak abban
kellett állást foglalnia, hogy az áruval egy tekintet alá eső szolgáltatás
valamely elemének a szolgáltató általi megváltoztatása, amely a szerződés
módosításában ölt testet, fogalmilag fogyasztómegtévesztés-e, miután a Tpvt. 8.
§ (2) bekezdés a) pontja tiltja az áru, a szolgáltatás lényeges tulajdonságának
elhallgatását. A vizsgálat szerint ilyen lényeges tulajdonság, hogy a
bankkártyához havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel jár és a futamidő előtti
betétfeltörésnek kialakult rendszere van, amelyek vonatkozásában az OTP
elmulasztotta közölni a fogyasztókkal szerződéskötésük előtt, hogy azokat
változtatni fogja.
A vizsgálat sem állította, még kevésbé bizonyosodott be,
hogy az OTP eleve úgy alakította ki készpénzfelvételi és betétfeltörési
rendszerét, hogy a fogyasztók számára hátrányosan attól úgy is el fog térni.
Viszont sem az OTP, sem a vele szerződést kötő fogyasztók nem hagyhatták a
szerződéskötéskor számításon kívül az esetleges jövőbeli változásokat, amelyek
önmagában a határozatlan időre szóló szerződéses viszonyból következően
keletkezhettek. A változtatási jogot az OTP maga számára egyoldalúan
üzletszabályzatában, szerződési feltételeiben ki is kötötte.
A jelen esetben ezért a Tpvt. 8. §-ának megsértése csak
akkor merülhetne fel, ha a változtatásokra vonatkozó belső döntés meghozatala
és azok 1999. július 1-i hatálybalépése közötti időszakban az OTP jobbtudomása
ellenére a változtatásokra vonatkozó tájékoztatás tekintetében valamely fogyasztó
megtévesztésre alkalmas magatartást folytatott. A belső döntés meghozatala és
az 1999. június 10-től teljes körűen hozzáférhető hirdetményi tájékoztatás
között azonban alig néhány nap telt el, amely már csak az idő rövidsége miatt
sem volt alkalmas arra, hogy az OTP a piaci versenyben fogyasztómegtévesztő
magatartást tanúsítson.”
Tehát, bár megállapítja a határozat, hogy igen,
megtévesztette egy ígéretével a bank a fogyasztót, de azért tulajdonképpen a
fogyasztó a hibás, nem pedig a bank tisztességtelen. Mint ahogyan ugyanez a
határozat bár megállapítja a bank egyoldalú szerződési feltételrendszerét,
érdemben mégsem tesz lépést ez ellen, pedig a Ptk. tiltja ezt a cselekményt,
mert tisztességtelen, és a fogyasztó számára hátrányos. Talán azért, mert ez is
a fogyasztó hibája? …
És már nincs is mit mondani, ez a pár, kiragadott határozat
magáért beszél. Ezzel a kivételezett helyzettel hazánkban csak az OTP
rendelkezik. Talán, mert igen sok miniszterünk rendelkezik OTP részvénnyel
(tetemessel) ahhoz, hogy a törvény szigorával a kormányzás megengedhetné, hogy
a felügyeleti szervek lecsapjanak erre a bankra. Mi is történhetne akkor a
részvényeik értékével? …
Adnak ám arra is, a nagy döntési magasságokban, hogy ne érje
szó a ház elejét, ennek okán az OTP-t kisebb „bűnökben” bűnösnek mondják ki.
Ilyen például a termék reklámozásának fogyasztó megtévesztésére alkalmas módja,
vagy a fogyasztó döntésének tisztességtelen befolyásolása.
gvh.hu 1
gvh.hu 2
gvh.hu 3
gvh.hu 4
gvh.hu 5
gvh.hu 6
gvh.hu 7
Mindezzel együtt ezek mégsem merítik ki a tisztességtelen
piaci magatartás fogalmát a Versenyhivatal szerint. Mint ahogyan ez nem meríti
ki a Banki Etikai Kódex megsértését sem, amelyet, természetesen elsőként ez a
bank írt alá. A Bankszövetség sem lépett még föl vele szemben, egyszer sem.
Mindenesetre érdekes.
Így hát összeállítottunk egy listát, mely a pénzintézetekkel
szemben, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat jogcímen indult eljárások száma
alapján készült. Ebben a listában, a fentiekre való tekintettel kizárólag azon
eljárások száma szerepel, melyet e jogcímben a PSZÁF indított.
Folytatjuk a részletes listával.”
Forrás: hírhatár
Forrás: hírhatár
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése