A legproblémásabb bankok - 2. rész

A most következő cikksorozat nem tükrözi a v7magazin szerkesztőségének álláspontját. De elfogadjuk a szerző vitaindító szándékát, arról nem is beszélve, hogy a téma elevenbe vág, tehát közérdekű. A szöveget változtatás nélkül adjuk közre.

„A bankok tevékenységéről, és működéséről indított sorozatunk bevezető része után, tegnap a visszavont engedélyekkel rendelkező intézetek névsorával folytattuk, ma pedig azokról a bankokról adunk hírt olvasóinknak, amelyek ellen a leggyakrabban indult eljárás.

A legtöbbször indult eljárás velük szemben

Összesítettük, melyik bankkal szemben hányszor is indult vizsgálat, azt is, milyen jogcímeken. Most a szám szerinti összesítést közöljük, miközben nem szabad elfelejteni, hogy ez a lista változni fog, tekintettel arra, hogy az eljárások számairól van szó csupán. Az eljárások tartalmi jogcímei változtatni fognak ezen a sorrenden, hiszen például a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat szabályaival való szembemenés klasszisokkal súlyosabb probléma egy bank és ügyfél kapcsolatának esetében, mint a bank panaszkezelése. Önmagában azonban minden eljárás tartalmi jogcíme lényeges, tekintettel arra, hogy az adósok fizetésképtelenségéhez mindegyik jogcím nagyban hozzájárul.

 E felsorolásból a Takarékszövetkezetek kimaradtak, azt a cikk-sorozat végén, külön fejezetben tárgyaljuk. A lista nem teljes, lévén kizárólag azokat a megindult eljárásokat vettük alapul, amelyek az adósok jelenlegi helyzetének kialakulásáért felelősek.

 Az adatokból kiderül, hogy bármennyi eljárás induljon is, bármilyen mértékben legyen is szabályszegő egy bank, a felszámolása nem indul meg – még akkor sem, ha a saját működéseiket előíró törvényekkel mennek szembe. Kivételezett, és különleges helyzetben működnek tehát országunkban a bankok. Ugyanis, mint látni fogjuk, nem létezik olyan mértékű törvénysértés, amely okán indítványozná bármelyik felügyeleti szerv a felszámolásukat. (kiemelés a szerkesztőtől) Erre egyetlen egy esetben kerül sor, kizárólagosan, mégpedig akkor, ha a működéshez előírt tőkéje nincs meg. Az egyéb törvény- és jogszabályszegések nem számítanak. Míg Magyarországon a vállalkozásokkal szemben, ha több eljárás is indul a vonatkozó törvények megszegéséért, azonnali felszámolási eljárást kezdeményeznek, a bankokkal szemben nem. Mitől kivételesek tehát a bankok? Ennek okait nem kutattuk.

Két listát teszünk közzé. Az első lista a 10 alatti, míg a második lista 10 fölötti, bankokkal szemben, a törvényszegések okán megindult eljárások összesített számai szerint készült el.

 „Csak” egy kicsit szabályt szegő bankok (eljárások száma 10 alatt):

1. Holtversenyben, 10 eljárással: Cetelem, MKB, UniCredit.
2. Holtversenyben, 9 eljárással: Erste Leasing, OTP Lakástakarék.
3. Volksbank (8 eljárás)
4. Holtversenyben, 6 eljárással: Merkantil, OTP Faktoring.
5. Holtversenyben, 5 eljárással: Banif Plus Bank, Fundamenta.
6. Holtversenyben, 4 eljárással: CIB Lízing, EOS Faktor, Euro Credit Consulting, Lombard, UCB Ingatlanhitel.
7. Holtversenyben, 3 eljárással: Argenta, Credigen, Dunacorp Faktorház.
8. Holtversenyben 2 eljárással: Allianz Bank, Creditswiss, HITEX, Lánchíd Hitel és Faktor, Oney Magyarország, Polgári Kereskedelmi Bank, Provident, SUMMIT, Toyota Pénzügyi Szolgáltató.
9. Holtversenyben 1 eljárással: AEGON Magyarország Hitel Zrt., Bank Rt., Bank Burgerland, C C Credit, CIB Ingatlanlízing, City Hitelbróker, Cofidis, Commerzbank, Credit Center 2000, Credit Hause, Credithill, Determin Hitelcentrum, Euroleasing, Exit Finance Consulting, Intercash Consulting, Gránit Bank, HBSC Credit, Impuls-Leasing Hungária Immo Truck, Kinizsi Bank, Konzumbank, Lakáskassza Első Általános lakástakarékpénztár, Magyar Takarékszövetkezeti Bank, Morgan Lízingház, New Credit Consulting, Optimum Holding Hungary, Otthon Magyar-Osztrák Lakástakarékpénztár, Pannonivest Libra, Random Capital, Sopron Bank Burgerland, UniCredit Leasing.

Az első két helyezettel szemben több, mint 40-szer indult eljárás. Mint láthatjuk, a dobogós helyek között igen nagy szám szerinti különbségek vannak.

Két, feltűnő érdekességet is találtunk. Az első, égbekiáltó – ezzel együtt mégis tény: A GVH az OTP-vel szembeni egyik vizsgálati határozatában kijelentette: „E törvényi tényállás nem önmagában a piacuralmi helyzetet tiltja, hanem az ezzel való visszaélést.”  Tehát a lényeg az, hölgyeim és uraim (Orbán után szabadon), hogy Magyarországon a piacuralmi helyzetet bankok esetében nem tiltják.

A másik érdekesség az, hogy az AXA nem jogképes Magyarországon. Ezzel együtt a PSZÁF több, mint 10-szer indított vizsgálatot vele szemben úgy, hogy ezt a tényt figyelmen kívül hagyta. Jogképtelenségének okán nem vonta vissza a működési engedélyét. Mi lehet ennek az oka? Ki tudja. … Bár, igaz, ami gaz. Ezt a hiányosságot jelenleg igyekeznek pótolni. Ugyanis a Hpt. módosításának előkészítése zajlik, mégpedig abban a formában, hogy az AXA mégiscsak jogképessé váljon az országunkban. Hmmm. … Érdekes.”
Forrás: hírhatár